Elhagyni, vagy újat kezdeni?

Sokszor előfordul velünk, hogy nem az eszünk vezérel bennünket, hanem hirtelen jött érzelmek kerítenek hatalmukba, és a racionalitás ellenére, logikátlan, esetleg másoknak érthetetlen lépéseket teszünk. Van olyan, amelyet megbánunk később, és van úgy, hogy kiderül, életünk legjobb döntése volt. Végül is, mindegy melyikről beszélünk, minkét esetben nagy tanulságok birtokába kerülünk önmagunk kapcsán.

dscf3746

Minap, egy lány fordult hozzám azzal, hogy nagy lelkiismeret furdalása van, mert elhagyta a férjét egy hirtelen jött szerelemért. Ellene vannak a szülei, a környezete, az exe, de ő most boldog, és e-miatt rosszul érzi magát.

17 éves korában, egy csalódást követően találkoztak a férjével, azt hitte szerelmes belé. Tíz éves kapcsolatukban kiválóan érezte magát, csak jót tud elmondani róla, biztonságot, kiegyensúlyozottságot adott a számára és egész életére szóló kapcsolatban gondolkozott vele. És akkor jött a villámcsapás, egy férfi, aki elvarázsolta! Küzdött maga ellen, az érzései ellen, az ellen, hogy rosszul cselekedjen, de mindent elsöpört az, amit az új férfi iránt érez. Értetlenül áll a történések előtt, és iszonyatosan bizonytalan! Van joga akárkinek, bárkit elítélni amiatt, amit érez?

Szerintem egyet tehetünk, felelősséget vállalunk a döntéseinkért, és annak következményeiért, bármi is legyen az. Nem hibáztatunk e-miatt másokat, nem kenjük a körülményekre, egyszerűen vállaljuk a lelkiismeret furdalással, a történtek feldolgozásával együtt, meggyászolva korábbi életünket, koncentrálva a jövőre. 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

öt × 2 =