Én ismerem magam!?

Én ismerem magam!
Sokszor hallom ezt a mondatot, de tényleg ismeri magát az ember? Mi alapján határozzuk meg magunkat? A megszokott viselkedési sémáink alapján, mert tudjuk, milyen helyzetben hogy viselkedünk? Mások véleménye és visszajelzései alapján?

Azt kell mondjam, mindkettő nagyon fontos! Az, hogy megfigyeljük magunkat bizonyos helyzetekben, reakcióinkat, viselkedésünket. Ebben segíthet bennünket sok minden. Regények, filmek, horoszkópok, idézetek, személyiség tesztek, amelyek szereplőivel azonosulni tudunk, leírásai, eredményei alapján eldöntjük, mi jellemző ránk, mi nem, és kialakítunk magunkról egy képet. De ez, nem azt jelenti, hogy ugyan azt gondoljuk magunkról, mint mások rólunk.

A hozzánk közelálló emberek, családtagok, barátok, munkatársak véleménye, visszajelzései sokat jelenthetnek számunkra, de ennek veszélyei is vannak, és nem szabad mindent elhinni. Ha sokszor mondják valakinek, hogy pl. buta, nem képes valamire, egy ideig ellenkezik az ember, de ha sokat hallja, és számára fontos személy mondja (pl.: szülő, házastárs, főnök), egy idő után elhiszi magáról. Ezért nagyon fontos a reális énkép kialakítása, hogy ilyen esetek ne billentsenek ki bennünket. E mellett az is fontos, hogy kontroll személyek is legyenek mellettünk, akikben bízunk, barátok, rokonok, akik motiválnak, segítenek akkor, ha megpróbálnak minket lehúzni.

1454312346248-2016_05_23-08_01_14-utc

Ne bújjunk el magunk elől! A pozitív és negatív tulajdonságaink, készségeink ismerete, ha változtatni szeretnénk, lehetővé teszik, hogy tudjuk, miből kell kiindulnunk, mire kell figyelnünk, min kell változtatnunk.

Nekem az a véleményem, hogy az életünk során, minél többet tapasztalunk, tanulunk, annál többet változunk, fejlődünk és mindig újabb és újabb dolgot fedezünk fel magunkról. Az önismereti folyamat életünk végéig elkísér bennünket. Ha megakadunk, ne szégyelljünk segítséget kérni, coachtól, pszichológustól. Megspórolhatunk egy két kiborulást, akár megelőzhetjük a kiégést, depressziót.

43db Segítő kérdés és ajánlás párkapcsolati problémák megoldásához.https://onmagamert.hu/kiadvanyok

ÉP TESTBEN, ÉP LÉLEK

Ép testben, ép lélek

Hát igen! De én megfordítanám a sorrendet. Az ép lélek, ép testtel jár! Lelki vergődéseink, nem maradnak testi jelek nélkül. Ezt leginkább akkor vesszük észre, ha sorozatban többször, vagy hosszabb ideig vagyunk kitéve stressznek, vagy valamilyen magánéleti válságnak, krízishelyzetnek. Először a hangulatunk változik meg, pl.: ingerlékenyek, aluszékonyak, kedvetlenek, érdektelenek, céltalanok leszünk, majd jelentkeznek a testi tünetek is, pl.: fejfájás, gerinc, térd, nyak bántalmak, gyakori megbetegedések.

omlasveszely

Kedves tanárom, Hajduska Mariann (in memoriam) krízislélektan óráin, mindig ámulatba estem, hihetetlen előadói készséggel, és hasznos gyakorlati példákkal ragadott el. Az ő szavaival definiálnám a krízis fogalmát, mert ennél egyszerűbben, nagyszerűbben én nem tudom leírni:

„A krízishelyzetek mindennapi életünk elkerülhetetlen velejárói, amelyek hatására a legkiegyensúlyozottabb személyiséget is hatalmába kerítheti a bizonytalanság, sõt a kétségbeesés.
A fontos és biztosnak hitt párkapcsolat váratlan megszakadásakor, a szeretett személy hirtelen halálát követõen, súlyos betegség diagnózisának közlése után, katasztrófahelyzetekben meginog a biztonságérzet, ideiglenesen felborul a világ rendje, összeomolhat az előzőleg stabilnak vélt énkép.”

Természetesen a pszichológiában, erre is végeztek kutatásokat, és szeretnék megosztani egyet, amelyből saját életünkre vetítve, megnézhetjük, mekkora rizikónak vagyunk kitéve.

(Holmes és Rahre 1967) Szociális és alkalmazkodási skála.  Holmes vizsgálatai szerint 2 éven belül átélt, súlyos, vagy több kisebb  krízis, megbetegedéshez vezethetnek. Ennek a rizikónak a beazonosítására alkotta meg az alábbi pontszám táblázatot, ahol minden életeseményhez, egy pontszámot rendel:  

Krízis Pontszám

Házastárs halála 100

Válás 73

Elszakadás a házastárstól 65

Börtön, fogság 63

Közeli hozzátartozó halála 63

Baleset, sebesülés, vagy betegség 53

Házasság 50

Felmondás  47

Kibékülés a házastárssal 45

Nyugdíjazás  45

Családtag megbetegedése 44

Terhesség  44

Szexuális problémák  39

Gyermek születése a családban 39

Üzleti változás 39

Megváltozott pénzügyi helyzet 38

Közeli barát halála 37

Munkahely változtatás 36

Házastársi viták gyakoribbá vagy ritkábbá válása 35

3 millió forint feletti kölcsön 31

Kölcsön befizetés esedékessége 30

Új hivatásbeli feladatok 29

Gyermek elköltözése 29

Nehézségek rokonokkal 29

Rendkívüli teljesítmény 28

Házastárs hivatásának kezdete vagy vége  26

Iskolakezdés vagy befejezés 26

Megváltozott életfeltételek 25

Megváltozott szokások 24

Nehézségek a főnökkel 23

Munkaidő vagy munkafeltételek változása 20

Elköltözés 20

Iskolaváltás 20

Szabadidő eltöltésének másként alakulása 19

Új feladatok a gyülekezetben 19

Más társadalmi kapcsolatok 18

1 millió forint alatti kölcsön 17

Megváltozott alvási szokások 16

Családi találkozások sűrűbbé vagy ritkábbá válása 15

Étkezési szokások megváltozása 15

Szabadság 13

Karácsony 12

Kisebb törvényszegések 11

Betegségrizikó

Összes pontszám

Csekély

150-200

Közepes

225-300

Magas

325-375

 

Adjuk össze, az utóbbi 2 éven belül, velünk történt események pontszámait, és nézzük meg az összefoglaló táblázatban, hogy milyen rizikóba tartozunk.

Én, a megelőzés híve vagyok! Úgy gondolom, hogy, ha ciki, ha nem, kisebbnek vélt problémával is, érdemes mielőbb, egy megbízható szakemberhez fordulnunk. Nem azért, hogy megoldja, hanem azért, hogy segítsen nekünk feldolgozni a velünk történteket, illetve változtatni tudjunk a korábbi életvitelünkön, hozzáállásunkon, hogy súlyosabb következmények nélkül megússzuk a történteket. Meggyőződésem, hogy az ember holtáig tanul és fejlődik! Minden változik körülöttünk, miért éppen mi lennénk ez alól kivételek? Csak nem mindegy, hogy elszenvedői vagyunk-e a történéseknek, vagy az irányítói!

43db Segítő kérdés és ajánlás párkapcsolati problémák megoldásához.